~EP~Múzeum

Csontkultusz I.

Több modell halálesete kapcsán ismét gyanúba keveredett a divatipar, miszerint hozzájárul a fiatal lányok étkezési zavarainak kialakulásához. Immár a politika is beavatkozni készül – s most először úgy tűnik, hogy a divatvilág is hajlandó megkérdőjelezni saját szépségideálját.

Végre beszélni lehet a dologról, nyíltan és gyorsan, mivel az idő szorít. A divatvilág hatalmasságai első válságtalálkozójuk helyszínéül egy kis sátrat választottak a New York-i Bryant parkban. A keskeny kifutó, amin később nemzetközi divatdiktátorok határozták meg az idei őszi-téli szezon irányvonalát, még összecsukva támaszkodott a falhoz. A fényszórók a színpadra voltak irányítva, ahol néhány nő és férfi ült komoly arccal – pszichológusok, táplálkozási tanácsadók, ügynökségvezetők. A konferencia kezdeményezője és szervezője, Diane von Furstenberg – aki rendezvényének a Beauty and Health in the Fashion Industry (Szépség és egészség a divatiparban) címet adta – végigcikázott a széksorok között, barna hajzuhataga jobbra-balra omlott.Hófehér, laza esésű ruhájában és fekete, térd fölé érő csizmájában 62 éves kora ellenére is csaknem tinédzsernek látszott. Pedig nehéz feladat vár rá: Furstenberg hadat üzent annak a szépségideálnak, amelynek megalkotásában maga is részt vett, és amely özönvíz módjára lepte el a divatvilágot. “Barátaim, mielőbb irányt kell váltanunk kezdte a konferenciát. – Az egész divatvilágot profi szakmai oktatásban kell részesíteni. Azoknak a modelleknek, akik evési zavarban szenvednek, segítséget kell igénybe venniük, különben kirekesztik őket a szakmából.” Az elkövetkező vita legkritikusabb pontja az úgynevezett “nullás méret”, minden idők legkegyetlenebb – a 34-esnél is kisebb – konfekciómérete volt, amibe az idők során modellek tízezrei koplalták bele magukat, elsősorban a fiatalabb, 15-16 éves korosztály közül. És végül arról is szó esett, hogy vajon a divatvilág által több évtizeden keresztül propagált szépségideál okozta-e három manöken halálát. Furstenberg a többi résztvevővel egyetemben szokatlan helyzetben van, mivel a divatipar képviselői nem szívesen kritizálják egymást. A milliárdos üzletág túlságosan “maffiózus” szerkezetű. A modellek nem akarják elveszíteni megbízóikat, hiszen sokan közülük – különösen a kelet-európaiak – a gázsikból tartják el családjukat. A tervezők is hihetetlen nyomás alatt állnak, ami az eredetiséget, konkurenciát és produktivitást illeti, még a legtehetségesebbeket is – mint egykor a Guccinál Tom Fordot vagy a nemrégiben Dior Hommes- nak dolgozó Hedi Slimane-t – könnyen szélnek eresztik megbízóik, ha nem hajlandók beadni a derekukat. Tavaly év végén még abban reménykedett a szakma, hogy Ana Carolina Reston brazil modell november 14-én bekövetkezett halála pusztán egyedi eset, ezért higgadtan reagáltak a történtekre. Karl Lagarfeld meglepetést színlelve kijelentette, hogy még soha nem látott anorexiás modellt. Gisele Bündchen topmodell pedig a betegség kialakulásának okát a családban látta és nem a divatiparban. Ám ezek után további két haláleset történt. Németországban is kitört a vita a sovány lányokról tavaly ősszel, mikor a Pro7 tévécsatorna Németország következő topmodellje című adásában az egyik versenyzőt kiejtette a zsűri, mivel meglátásuk szerint túl kövér volt. Ifjúsági és egészségügyi szervezetek azonnal tiltakozásukat fejezték ki. Néhányuk szerint a műsor valódi “szupersovány-őrületet” hirdetett meg, mások a “bordashow” azonnali leállítását követelték.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.